Erősíti a pénzügyi rendszert a devizahiteles probléma rendezése

A devizahitelek problémájának rendezése közvetlenül és áttételes csatornákon keresztül is erősíti a magyarországi pénzügyi rendszert, emellett  fenntartható módon támogatja a gazdasági növekedést – olvasható az idei harmadik Hitelintézeti Szemlében, amelyet hétfőn mutattak be Budapesten a Magyar Nemzeti Bankban (MNB).

A lakossági deviza-jelzáloghitelek kivezetéséről szóló tanulmányt a friss kiadványban Kolozsi Pál Péter, Banai Ádám, és Vonnák Balázs jegyzi.
Kolozsi Pál Péter a hétfői bemutatón kiemelte: a devizahitelek forintosítása olyan időpontban történt, amikor a jogi és gazdasági előfeltételek megléte miatt a szükségszerűen felmerülő kockázatok alacsony szintre csökkentek, illetve azokat a konverzió várható jóléti és társadalmi hatásai ellensúlyozták.
Hangsúlyozta azt is, hogy a forintosítás összességében pozitív hatással volt a bankrendszer stabilitására, és a devizahitelek problémáját rendező csomag mind közvetve, mind közvetlenül pozitívan hathat a pénzügyi közvetítésre.     A szerzők felidézték, hogy a 2008-as gazdasági válság Magyarországot a keresleti, kínálati és intézményi tényezők sajátos együttállásából adódóan jelentős lakossági devizahitel-állománnyal érte el. Felhívják a figyelmet arra, hogy a háztartási szektor kitettségének csökkentésére végső megoldást a lakossági deviza és devizaalapú jelzáloghitelek 2014-es kivezetése hozott.
Kolozsi Pál Péter kitért arra is, hogy a forintosítás lebonyolítását az MNB koordinált devizaeladási programja tette lehetővé; ennek keretében 9,1 milliárd eurót bocsátott a bankok rendelkezésére. Kiemelte: a jegybank programja révén az átváltás a forintárfolyamra gyakorolt érdemi hatás nélkül ment végbe.
A szakértő a bankokra gyakorolt hatásokról elmondta: január elsejétől a törlesztési árfolyam rögzítésével csökkent a hitelkockázat az érintett devizahiteleken, ez pedig középtávon javítja a bankok hitelportfóliójának minőségét, és csökkenti a tőkemegfelelési mutató érzékenységét az árfolyammozgásokra.
A devizahitelek rendezésének másik két fontos eleme – az elszámolásról és a “fair” bankokról szóló törvény – közvetlenül és rövid távon negatív hatást gyakorolt és gyakorol a bankrendszer jövedelmezőségére – ismertette Kolozsi Pál Péter. A szerzők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az elszámolás tartalmában nem gazdaságpolitikai lépés, hanem jogi intézkedés, vagyis a bankok semmilyen rendezés esetén nem spórolhatták volna meg a kapcsolódó költségeket.
Felcser Dániel, aki egy másik tanulmányban Soós Gábor Dániellel és Váradi Balázzsal közösen az MNB kamatcsökkentési ciklusának makrogazdaságra és pénzügyi piacokra gyakorolt hatását vizsgálta, a bemutatón kiemelte: a 2012 augusztusában kezdődött, hároméves kamatcsökkentési ciklus – az MNB előrejelző modelljével végzett becslések alapján – mérsékelte a jegybanki inflációs cél “alullövésének” mértékét, és érdemben hozzájárult a gazdasági kibocsátás szintjének emelkedéséhez.
Hangsúlyozta: a kamatcsökkentések fokozatosan érvényesültek a rövid pénzpiaci hozamokban; a ciklus során ezek szorosan együtt mozogtak a csökkenő alapkamattal. Az alapkamat csökkentése az alacsonyabb banki hitelkamatokon keresztül számottevően mérsékelte a vállalati és lakossági kamatterheket, míg az alacsonyabb állampapír-piaci hozamok jelentős kamatmegtakarítást eredményeztek az államháztartás számára – mondta el Felcser Dániel.
A makrogazdasági hatásokkal kapcsolatban a szakértő elmondta: a teljes kamatcsökkentési ciklus az éves átlagos infláció mértékét tavaly 1,1 százalékponttal növelhette, idén pedig 1,6 százalékponttal emelheti meg. Felcser Dániel hozzátette: kamatcsökkentések nélkül mind a tavalyi, mind az idei infláció számottevően negatív tartományba süllyedhetett volna, felvetve egy tartós deflációs periódus kockázatát.