200 millió éves kóbor bolygót találtak.

A NASA kutatói újabb objektumot találtak az Új-Maxikó államban található Very Large Array űrteleszkópjuk segítségével. A teleszkóp rádiófrekvenciákat mér, és gyűjt be a Földön túlról. Ezekkel mérhetőek be a galaxis nagy energiájú, rádióhullámokat kibocsájtó objektumai, így fedeztek fel számos: 

  • rádiógalaxist‘, melyek aktív galaxis maggal rendelkező rendszerek, melyekben erős mágneses, rádióhullámok mozognak, melyek gázokat is megkötnek, különös fényjelenséggel járnak, de jóval magasabb a kibocsátott rádióhullámuk, mint amit a fényük indokolna. Sok esetben található bennük egy ‘szupermasszív fekete lyuk‘ mely felemészti a galaxist, ha annak nincsen utánpótlása.
  • a felfedezett ‘kvazárok‘ nagy részét, melyek a ‘quasi-stellar radio source‘, azaz ‘csillagszerű rádióforrások‘ szó rövidítéséből származik. Ezek a csillagszerű objektumok, sokszor hasonlították őket erős maggal rendelkező, hatalmas fényű mini galaxisokhoz is, melyeket Seyfert-galaxisoknak is neveznek, melyek  középpontjában egy fekete lyuk és egy csillag kering, és ezeknek mágneses mezeje vonzza a többi dolgot maga köré, és ez adja a hatalmas fényt. A kvazárok erős maggal rendelkeznek, de itt valószínűleg nem kering egymás körül a csillag és a fekete lyuk, hanem pusztán egy nagyon erős fekete lyuk található bennük, melyet egy pár fényév átmérőjű gázkorong vesz körbe, ennek külső peremén pedig már kevésbé sűrű gázok és anyagszerű testek találhatóak.
  • pulzárt‘, melyek gyorsan forgó neutroncsillagok, melyek szupernóva robbanások során jönnek létre, vagy akkor, amikor egy fehér törpe csillag sok körülötte levő anyagot bevonz: ezután egy gravitációs összeomlás jön létre a csillagban, azaz nem tud semmit magához vonzani, ezért a saját anyagát kezdi el befele szippantani, hatalmas energiák szabadulnak fel, és végül atom nagyságúra zsugorodhat a csillag, vagy épp átalakulhat fekete lyukká vagy neutroncsillaggá.
  • a ‘szupernóva maradványokat‘, melyek izzó gázfelhők. Úgy keletkeznek, hogy egy csillag szupernóvává alakul át, azaz a megsemmisülése előtt egy hatalmasat robban, de még pár 10 ezer évig látható marad a fénye és a maradványai is körülötte izzanak, ugyanis a csillagok körülvevő izzó gáz megköti azt a csillaganyagot, mely kiszakadt az égitestből, amikor felrobbant. Ez színes gáz formájában izzik, míg szép lassan felemészti tartalékait és szerteoszlik. A felhő közepén a csillag magjából képződött neutroncsillag, pulzár vagy épp fekete lyuk áll.
  • gamma kitöréseket‘, melyek hirtelen felvillanó, gyors fénysugarak, melyek néhány percig tartanak csupán. Ezek a világűr legfényesebb kitörései. Több fajtája van: röntgen, ultraibolya, látható fény, infravörös és rádióhullám. Napi egy ilyet észlelnek átlagosan a műholdjaink.
  • rádió csillagok‘ olyan csillagok, melyek folyamatos, pulzáló rádiófrekvenciákat bocsájtanak ki magukból. Gyűjtőfogalom, a pulzár és a neutroncsillag is ide tartozik.
  • Asztrofizikai mézereket‘, jelenség mely különféle égitesteken elektromágneses jelenségeket bocsájt ki: ilyenek a molekuláris ködök, a egyes üstökösök, egyes bolygók atmoszférája, csillagok külső gázfelhője stb.
  • Égitestek is bocsájtanak ki rádióhullámokat: a Napunk, más csillagok, különféle bolygók. Valamint a fekete lyukak, galaxisok, olyan objektumok, amik körül nagy mennyiségben található hidrogén.

Az ilyen rádióhullámos vizsgálatok segítségével bukkantak rá egy, a Napunktól 20 fényévre levő óriásbolygóra, mely közel 200 millió éves lehet. A bolygó felszínén olyan jelenség látható, mint amilyen nálunk a sarki fény: a bolygó mágneses ereje 200 szor nagyobb a Jupiterénél, ez indokolhatja azt a rendkívül erőteljes sarki fény jellegű jelenséget a bolygó felszínén. A mi sarki fényeink a mágneses mező és a napszél eredményeképp jön létre a bolygónk egén.

A SIMP J01365663+0933473  (ez a bolygó neve) esetében ez azért különös, mert “kóbor bolygóként” nem lehet biztosan tudni, hogy honnan szerzi a napszelet a fény kibocsájtásához.

Annyit tudunk még róla, hogy méretét tekintve a Jupiter másfélszerese az átmérője, ehhez képest tömege hatalmas. Felszínén 825 Celsius fok lehet.